Nem is olyan régen történt, hogy minden tervem kártyavárként omlott össze, és el kellett kezdenem újra felépíteni a magam kis életét. Mind a magánéletem, mind a szakmai életem zátonyra futott. Nem volt más választás: új tenger, új hajó.

Egy ember volt, aki képes volt a lelkemre beszélni akkor, tavaly nyáron. Egyszerű nosztalgiának indult, hogy lementem edzőtáborozni, de végül a kezembe nyomták a kormánykereket, hogy "Kezdd el egy ponton rendezni az életed,  és szépen épülni fog köré a többi."

Így is tettem, elkezdtem edzeni, diétázni. Közben hatalmas váltással elkezdődött a karrierem is: költözés, álommunka, a hét hat napján, napi 8-10 órában. Emellett viszont nem maradt időm az eredetileg elkezdett szálat felgöngyölíteni. A fogyókúra maradt, az edzések elmaradtak. Görcsösen próbáltam a magánéletem rendezni, de nem sikerült. Talán azt is kicsit el kell engedni, hogy a tőkesúly kifejthesse áldásos tevékenységét a hajón. (Hatalmas vágyat érzek, hogy leírjam a közhelyet, mely szerint a szerelem tengerén ringatózna ez a bizonyos hajó, de ez akkora giccs, hogy inkább eltekintek tőle.)

Ignoranti, quem portum petat, nullus suus ventus est.

Vagyis egy szél sem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart. Sokféle interpretációját adhatjuk a fenti Seneca-idézetnek: nekem azt jelenti, hogy ha van célom, akkor azt el tudom érni. De ha nincsenek céljaim, csak egy körbe-körbe megyek. Big Ben, Parlament... 

A "nagy megvilágosodás" szombaton jött, amikor a mesterem ráébresztett, hogy a mostani életemből épp az a bizonyos pont maradt ki, ahonnan nyáron elkezdtem rendezni a dolgokat: a TKD. 

A cél: újra elkezdeni edzeni és augusztusban DANvizsgázni. Második DANra.

A felismerés: nem szabad ott keresni a célt, ahol aktuálisan "csak" dolgozni kell.

A teendő: edzeni, edzeni, edzeni.

Időnként újra felismerem ennek a jelentőségét. Legutóbb, ilyen őszinte rácsodálkozással 2009 szeptemberében mentem vissza edzeni. Akkor ezt írtam egy szerkesztői levélben:

A sport meghatározott célú mindennapos tevékenység, a mindennapoktól különböző környezetben; célja a versenyzés, a szórakozás, eredmény elérése, a képességek fejlesztése vagy ezeknek kombinációja – legalábbis a wikipédia szerint. Nekem tizennégy éves koromban – amikor elkezdtem versenyszerűen sportolni – az élet pezsgését jelentette. Azt jelentette, hogy hetente eleinte kétszer két, majd közeledve az érettségi felé nem ritkán nyolcszor három órán át azt csinálhattam, amit szeretek, erre az időre elfelejthettem a matekleckét, Damoklész nyelvvizsga-kardjának fenyegető lebegését, és egy csapat részévé váltam az évek alatt. Azt jelentette, hogy remegő térdekkel vártam egy-egy versenyt, hogy aztán a pástra lépve – immár felette nyugalommal – megmutassam, mit tanultam, mennyit fejlődtem az elmúlt hónapok kimerítő edzései során.

Akkor voltam igazán szabad, ha a páston állhattam. Másnak a színházi darabok vagy könyvek elolvasása jelent katartikus élményt. Nekem ez.

Ezt adja hallgatóinknak a most megalakult EHÖK SC. Itt bárki megtalálhatja a számára megfelelő sportot, és érezheti azt, amiről a fenti bekezdésben írtam.

Vagy egészen mást. Hiszen a sport nem mindenkinek azt jelenti, amit a wikipédia, vagy akár én megfogalmaztam.

Menjetek el edzeni, és keressétek meg, nektek mit jelent.

Ígérem, bármilyen sportot is választotok, nem lesz csalódás.

Annak idején az érettségi nem tántorított el az edzéstől, sőt, közeledve hozzá még többet jártam le a terembe, volt, hogy hajnali ötkor, suli előtt, volt hogy csak lyukasórában. Nem így alakult ez sajnos a szakdolgozatírás közepette. Annyira kivette ugyanis az energiám, hogy elhanyagoltam az edzéseket. Sajnos máig. De ma visszamegyek, és újra azt fogom csinálni, amiben a legjobb vagyok.

Edzeni mentem. Tegyétek ti is, mert ennél jobb kikapcsolódás nincs.

De alig néhány hétre rá valaki, aki akkor nagyon fontos volt nekem, minden összetört. Valójában ez az újraépítkezés azóta tart. Remélem, lassan felépül az a bárka, mert már nagyon hajóznék. Mert már tudom, hová tartok.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.