NEMZETI

Vastagon szedve, nagy nyomtatott betűkkel állhatna ez Dörner György pályázatán. A pályázaton, mely csöpög a népnemzeti, ma divatos szóval hungaristának nevezett irányzat mocskolódásaitól, s a papírt, melyre írták gyűlölet itatja át. Olvasásakor nem a kultúra felvirágoztatásának idilli képe sejlik fel előttem, hanem egy kirekesztő társadalom tévképzete. (Az alaptörténet felvázolásától ezen a ponton eltekintenék, ez akár több helyen  is elolvasható, igény szerint.)

 Különösebb kommentárokat sem szeretnék fűzni az írottakhoz, szokásomtól és szakmámtól eltérően most nem a leírt sorokat szeretném interpretálni, inkább jóslatokba bocsátkoznék. 

A színház mindig intenzív kapcsolatot ápolt a politika szereplőivel: ha végigtekintünk Aristophanes komédiáin, azonnal látjuk, hogy többségük teljesen egyértelmű politikai üzenettel bír. S addig szerintem nincs is probléma, míg a színház egyfajta társadalomformáló szerepében gúny tárgyává teszi az állam vezetését. Ezúttal azonban valami egészen más történik. (Lábjegyzet: Mint klasszika-filológus egyébként hiányolom az elején mézesmadzagként elhúzott antik szerzőket a következő két évi repertoárból, de ez már legyen a magánvéleményem.)

Egy kirekesztő színház van születőben. A színház, mely tudatosan megválogatja nézői célcsoportját, ez esetben a "nemzeti érzelmű" "igaz magyarokat", kötve hiszem, hogy beengedne például romákat a nézőtérre. Esélyegyenlőség, felzárkóztatás, integráció: ezeket köpi szemen egy ilyen színházvezetés egy gyakran borotvált nézőtér látványáért cserébe. Már csak az hiányzik, hogy az előadásokat Himnusz, Szózat és karlendítés keretezze.

A magyar drámát népszerűsítené külföldön az új igazgató. Ez nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy webbereket és rice-okat kutatnak fel a magyar középiskolákban (mert meggyőződésem, hogy vannak), és az ő darabjaikat juttatják ki New Yorkba, hanem azt, hogy magyarlakta, határontúli területeken haknizna a színház. Ezzel alapvetően nem is lenne probléma, ha közben a másik értelmezésen is megpróbálnánk dolgozni.

És nyújt a Hátország Színház a pályázat szerint? deklaráltan szélsőjobbos - mondjuk ki: náci ideológiát.

A történelem ismétli önmagát, legutóbb sem sült ki semmi jó belőle. Ez az ország viszont menthetetlenül a vesztébe rohan újra meg újra. Most épp a jobb oldalról jön a vonat, és el fog söpörni mindent, ami az útjába kerül.

Szűrőn át kapjuk ezentúl a kultúrát. S egy falat hús sem jut majd át a szűrőn, csak a színtelen lé.

Kicsit 1984-ben érzem magam. De a valóság mindig sokkal sötétebb a képzeletnél.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.